Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Páramérő keltetőhöz

4.990 Ft (3.929 Ft + ÁFA)
Menny.:db
Cikkszám: HUPARAM
Elérhetőség: Előrendelhető
Szállítási díj: 2.290 Ft
Várható szállítás: 2022. október 10.
A páratartalom a keltetés folyamatát jelentősen befolyásoló, igen fontos paraméter.  Természetesen csak akkor tudunk megfelelő páratartalmat biztosítani a keltetőtérben, ha mérjük

Leírás és Paraméterek

A tojás a héjon keresztül érintkezik a külvilággal, azon keresztül légcsere és vízgőz (pára) csere is zajlik. A légáramlás intenzitása és a levegő páratartalma határozza meg a tojás vízveszteségét. Száraz, áramló levegőn a tojás kiszárad, viszont a keltetés folyamán a tojásnak el kell veszítenie tömegének 13-15%-át. Ennek fejében megnő a légkamra térfogata, aminek a belső héjhártya átvágásának pillanatától lesz különös fontossága, ugyanis akkor áttér az embrió a tüdőlégzésre. Ha kicsi a légkamra, akkor befullad. Ez (is) adja a páratartalom mérés jelentőségét. Sajnos a páratartalom pontos mérése egyáltalán nem egyszerű feladat. (A páratartalom korrekt meghatározása a száraz és nedves hőmérséklet mérésén alapul. Leírása később.) A kereskedelemben kapható páramérők a levegő relatív páratartalmának tájékoztató mérésére szolgálnak. A keltetőgép kémlelő ablakára, az ablakon belülről (számlappal kifele) rögzítsük fel. Előkeltetésnél 50-60% relatív páratartalom az ajánlott érték, bújtatásnál kb. 70%. A háztáji keltetőgépeknél a víztároló csatornákból annyit töltsünk fel vízzel, hogy a páramérő az előírt %-ot mutassa. Ha kevés a mért érték, akkor még több csatornába kell vizet tölteni, ha sok, akkor kevesebbe. A páramérő viszonylag lassan áll át a megváltozott viszonyokra, ezért a gép nyitása, víz utántöltése, becsukása után mindig várjunk kb. fél órát és azután olvassuk le a műszert. Ha az előírt csatornaszámtól jelentősen eltérő mennyiségű csatornába kell (vagy nem kell) vizet töltenünk, akkor gyanús, hogy esetleg nem mér pontosan a műszerünk. Ilyenkor a következőket csináljuk végig: – a páramérőt csavarjuk egy vizes törölközőbe. Fél óra múlva nézzük meg, a páramérőnek 95-100%-ot kell mutatnia. Ha nem ennyi a mutatott érték, akkor a műszer közepén hátul lévő furaton benyúlva egy csavarhúzóval finoman forgassuk el a skálát annyira, hogy 95-100%-ot mutasson. Ezután a páramérő ismét pontosan fog működni. (A korrekt páratartalom mérés: A páratartalom mérés elve a száraz hőmérséklet és a nedves hőmérséklet különbségén alapul. Ha valamilyen hőmérsékletet száraz hőmérővel mérünk, akkor annak abszolut hőmérsékletét mérjük. Ha a mérőszondát megnedvesítjük, akkor a párolgás miatt a nedves hőmérővel alacsonyabb hőmérsékletet fogunk mérni. A hőmérséklet-különbség fordítottan arányos a páratartalommal. Minél kisebb a páratartalom, annál nagyobb a két mérés közötti hőmérséklet különbség. Ezeket a hőmérsékleti adatokat szakkönyvek táblázatos formában adják meg, melyekben a száraz hőmérséklet és a nedves hőmérséklet ismeretében meg tudjuk határozni a levegő relatív páratartalmát. A nedves hőmérsékletet mérő szondát burkoló textilcsíknak folyamatosan nedvesnek kell lennie, a mérés és a vezérlés csak ez esetben lesz pontos. A nedvesítő tartályban folyamatosan lenni kell víznek, amikor az fogytán van (kb. 2-3 nap), újra kell tölteni! Amennyiben a szonda kiszárad, a nedves hőmérséklet mérő pontatlanul fog mérni, becsapja a vezérlést, és a páratartalom valós értéke a mértnél, számítottnál alacsonyabb lesz.)

Leírás

A tojás a héjon keresztül érintkezik a külvilággal, azon keresztül légcsere és vízgőz (pára) csere is zajlik. A légáramlás intenzitása és a levegő páratartalma határozza meg a tojás vízveszteségét. Száraz, áramló levegőn a tojás kiszárad, viszont a keltetés folyamán a tojásnak el kell veszítenie tömegének 13-15%-át. Ennek fejében megnő a légkamra térfogata, aminek a belső héjhártya átvágásának pillanatától lesz különös fontossága, ugyanis akkor áttér az embrió a tüdőlégzésre. Ha kicsi a légkamra, akkor befullad. Ez (is) adja a páratartalom mérés jelentőségét. Sajnos a páratartalom pontos mérése egyáltalán nem egyszerű feladat. (A páratartalom korrekt meghatározása a száraz és nedves hőmérséklet mérésén alapul. Leírása később.) A kereskedelemben kapható páramérők a levegő relatív páratartalmának tájékoztató mérésére szolgálnak. A keltetőgép kémlelő ablakára, az ablakon belülről (számlappal kifele) rögzítsük fel. Előkeltetésnél 50-60% relatív páratartalom az ajánlott érték, bújtatásnál kb. 70%. A háztáji keltetőgépeknél a víztároló csatornákból annyit töltsünk fel vízzel, hogy a páramérő az előírt %-ot mutassa. Ha kevés a mért érték, akkor még több csatornába kell vizet tölteni, ha sok, akkor kevesebbe. A páramérő viszonylag lassan áll át a megváltozott viszonyokra, ezért a gép nyitása, víz utántöltése, becsukása után mindig várjunk kb. fél órát és azután olvassuk le a műszert. Ha az előírt csatornaszámtól jelentősen eltérő mennyiségű csatornába kell (vagy nem kell) vizet töltenünk, akkor gyanús, hogy esetleg nem mér pontosan a műszerünk. Ilyenkor a következőket csináljuk végig: – a páramérőt csavarjuk egy vizes törölközőbe. Fél óra múlva nézzük meg, a páramérőnek 95-100%-ot kell mutatnia. Ha nem ennyi a mutatott érték, akkor a műszer közepén hátul lévő furaton benyúlva egy csavarhúzóval finoman forgassuk el a skálát annyira, hogy 95-100%-ot mutasson. Ezután a páramérő ismét pontosan fog működni. (A korrekt páratartalom mérés: A páratartalom mérés elve a száraz hőmérséklet és a nedves hőmérséklet különbségén alapul. Ha valamilyen hőmérsékletet száraz hőmérővel mérünk, akkor annak abszolut hőmérsékletét mérjük. Ha a mérőszondát megnedvesítjük, akkor a párolgás miatt a nedves hőmérővel alacsonyabb hőmérsékletet fogunk mérni. A hőmérséklet-különbség fordítottan arányos a páratartalommal. Minél kisebb a páratartalom, annál nagyobb a két mérés közötti hőmérséklet különbség. Ezeket a hőmérsékleti adatokat szakkönyvek táblázatos formában adják meg, melyekben a száraz hőmérséklet és a nedves hőmérséklet ismeretében meg tudjuk határozni a levegő relatív páratartalmát. A nedves hőmérsékletet mérő szondát burkoló textilcsíknak folyamatosan nedvesnek kell lennie, a mérés és a vezérlés csak ez esetben lesz pontos. A nedvesítő tartályban folyamatosan lenni kell víznek, amikor az fogytán van (kb. 2-3 nap), újra kell tölteni! Amennyiben a szonda kiszárad, a nedves hőmérséklet mérő pontatlanul fog mérni, becsapja a vezérlést, és a páratartalom valós értéke a mértnél, számítottnál alacsonyabb lesz.)