Barion Pixel
Weboldalunk használatával jóváhagyja a Cookie-k használatát az ezzel kapcsolatos irányelv értelmében.

Villanypásztor Telepítési Tanácsok

Ahhoz, hogy a megvalósítani kívánt kerítés rendszerünk az elképzelteknek megfelelően üzemeljen majd, fontos hogy annak megtervezésére is szánjunk egy kis időt. Alaptézisként érdemes elfogadni azt a gondolatot, hogy egy átlagos villanypásztoros karám, nem fizikai, hanem inkább pszichikai gát (feltéve, ha nincs kombinálva stabil karám vagy más kerítés rendszerrel) aminek kialakulásához az állatoknak meg kell ismerniük az elektromos kerítés „árnyoldalát” is. Ez a tanulási folyamat fajonként eltérő ideig tart, de általánosságban elmondható, hogy az első napokban fokozott felügyeletet igényelnek a frissen a karámba került egyedek.

A villanypásztor rendszer működési elve a következő: Amint áram alá helyezzük, a villanypásztor készülék óriási, akár 12000V feszültségű, de elenyésző áramerősségű áramot gerjeszt, és ütemesen (kb. 1sec.) a vezetőkbe továbbítja azt. Ezáltal a kerítés áram alá kerül. A villanypásztoron található másik kimenetet, a földelést, a talajba rögzített földelő szondákhoz rögzítjük. Abban a pillanatban, amikor egy tárgy, ami érintkezik a talajjal és a kerítéssel egy időben, zárja az áramkört és bekövetkezik a kisülés. Gyakorlatilag ez a kisülés okozza a kellemetlen csípő érzést az óvatlan vendég számára.

 

A villanypásztor készülék elhelyezése, földelés:

A villanypásztor készülék elhelyezése során vegye figyelembe a következőket: Kiemelten fontos szempont a nedvességtől védett hely; a villanypásztor készülék elsődleges meghibásodás-forrása a nedvesség. A legalkalmasabb egy zárt, fedett helyiség, de a lakott területektől távol megfelel egy oszlopokból összeállított, fedéllel ellátott szerkezet is. Úgy szerencsés, ha a készülék a kerítéstől nincs nagy távolságra. Amennyiben mégis hosszabb távolságra kell a magasfeszültséget szállítani, azt megtehetjük speciális villanypásztor földkábellel. Rövidebb távolság esetén a csatlakoztatás, vagy erre a célra kialakított csipeszes vezetékkel, vagy speciális csatlakozó kábellel oldható meg.

Földelés:
Célszerű a földelést a készülék közelében kialakítani. Szerencsés olyan helyre elhelyezni, ami nedvességet kap (esőkifolyó, itató közelében) ugyanis az erősíti a földelés hatékonyságát. A földelés kiemelt fontosságú eleme a rendszernek. A kerítés vezetékével való érintkezés csupán akkor okoz áramütést, ha az állat a földdel is érintkezik, tehát egy stabil földelés kialakítása nagyon fontos.

Figyelem! Szigorúan tilos épület, vagy hálózati áramellátás védőföldelését használni!

A jó földeléshez időtálló szonda szükséges, amelyet legalább 1 m mélyen a földbe kell leütni. A hosszú (2-3 km+) kerítések hatékony működtetéséhez ajánlott több szondát használna vagy akár a kerítés vonalán több ponton is létrehozni földelést. Amennyiben a talaj jellemzően száraz (homokos), szintén több földelés kiépítése javasolt.

A készülék megtáplálása:
Az N típusjelű berendezések hálózati üzeműek (230V), dugvillával szereltek. Az AN típusjelű berendezések 12V-os üzeműek. Hálózati működtetéshez adapter szükséges. Akkumulátoros megtáplálásra felkészített készülékek amik kombinálhatóak napelemmel is. Akkumulátor vásárlás esetén, célszerű 12 V-os akkumulátort választani 50-100 Ah teljesítmény körül.

Napelemes megtáplálás:
Készülékeinkhez kínált napelemeink egyszerűen pár másodperc alatt csatlakoztathatóak a rendszerbe. A minimális teljesítmény egy villanypásztor számára 30 W, de minél nagyobb teljesítményű napelemmel látjuk el a rendszert, annál nagyobb biztonsággal tölti vissza akkumulátorainkat a borús, időszakokban. A biztonságos (12 hónapos) üzem megköveteli a 50 W-os napelem használatát.
Töltésvezérlő: a napelem kizárólag töltésvezérlő áramkörön keresztül köthető a készülékre és energiát tároló akkumulátorra. Ennek az áramkörnek több fontos funkciója van, többek közt a feszültség stabilizálása, az akku túltöltésének megakadályozása, rövidzár-védelem, stb. Fontos követelmény, hogy a töltésvezérlő készülék esőtől védett helyen legyen (az akkumulátor nem igényel nedvességvédelmet).

Kerítés / Karám kialakítása:
Első fázisban a kerítés töréspontjait kell kialakítani. A sarkokat képző oszlopok fokozott igénybevételnek lesznek kitéve, tehát a közbelső oszlopokhoz képest ezeket jóval szilárdabban kell rögzíteni a talajban. Ha a kerítés hosszabb időn keresztül kell álljon, szükség lehet a sarokoszlopok kitámasztására, vagy betonba öntésére.
Második fázisban jelölje ki a kapuk helyét. A kapuk oszlopai szintén szilárd rögzítést igényelnek. A kapuk szélességének megállapításakor (2-5 m) vegye figyelembe a kapu típusát és a rajta áthaladó jószágok mennyiségét, járművek, munkagépek szélességét.


Vezetékek, Szalagok, Huzalok:
Ahhoz, hogy a megfelelő szalagot, vezetéket tudjuk kiválasztani, a következő kérdésekre vonatkozó válaszokat szükséges tisztázni:
1. Milyen állat?
A kerítésben pásztorolt faj meghatározza a kerítésben kihúzott vezeték szálak számát, a vezetők szakító szilárdságát, valamint a vezetők típusát: PP (műanyag) vezeték, szalag, sodrony, huzal. Az esetek nagy részében a műanyag (PP) vezetékek használata a legcélravezetőbb. Szalagokat ott használunk, ahol gyorsan mozgó állatok (lovak, vadállatok) miatt a karám messziről történő felismerése kiemelt jelentőségű. Könnyen belátható, hogy gazdasági-, társ-, vad- állataink fizikai méretei és mozgásbeli sajátosságai, különböző magasságban, különböző darabszámban kihúzott vezetékeket igényelnek a kerítésekben. A lenti ábrákon javaslatokat találnak állatfajonkénti bontásban.

2. Milyen hosszban?
Fontos tudnunk, hogy milyen hosszú vezetéket kell kihúzni a karámban ( karám folyóméter x vezetéksorok száma ) ahhoz hogy a megfelelő ellenállású vezetők közül válogassunk. Egy vezető legfontosabb tulajdonsága, ami annak területi/kerületi felhasználhatóságát meghatározza, az a termék ellenállása (Ohm).

Minél alacsonyabb egy villanypásztor vezető ellenállása annál nagyobb területet lehet vele bekeríteni. Minden más egyéb tulajdonsága, mely a paraméterek alatt megtalálhatók, már nem korlátozzák hosszbéli felhasználhatóságát.
- 0,001-0,5 Ohm/méterig kifejezetten jó vezetőképességű termékekről beszélünk. Megfelelő telepítés mellett óriási területeket is biztonsággal körbe lehet velük keríteni, 2 km fölött is.
- 0,5-1,5 Ohm/méterig közepesen jó vezetőképességű termékekről beszélünk. Megfelelő telepítés mellett nagyobb területeket is körbe lehet velük keríteni, 2 km alatt.
- 1,5 Ohm/métertől gyenge vezetőképességű termékekről beszélünk. Ahogy ez az érték tovább nő, úgy csökken a felhasználhatósági lehetőségek köre. Kisebb karámokhoz, és hobbi felhasználásra ajánljuk ezen termékeinket, 500 fm. alatt.


3. Milyen időtávban, milyen állatnak?
Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb szakító szilárdsággal rendelkezik egy vezető annál nagyobb használati élettartamot remélhetünk, és annál nagyobb méretű állatok kordában tartására alkalmas.

80 kg alatt, kis szakító szilárdságú vezető: kis karámok, kis termetű állatok (kutya, macska, bárány,baromfiak), háztáji felhasználás, várható élettartam 1-2 év.

80-130 kg, közepes szakító szilárdságú vezető: nagykerti felhasználás, (kutya, ló, borjú, őz illetve annál kisebb vadállatok) várható élettartam 2-3 év.

130 kg fölött, nagy szakító szilárdságú vezetők: professzionális felhasználás, vadkárelhárítás, nagyüzemi állattartás ( gazdasági haszonállatok, nagyvadak) várható élettartam 4+év. Azokra az 5-20 évre épülő karámokra ahol fontos az extrémhosszú élettartam ott sodronyokat, huzalokat is használhatunk kombinálva szalagokkal.

Szigetelők:
A kiválasztott vezető típusa meghatározza a használható szigetelők típusát. A szigetelők leírása tartalmazza, hogy vezetékhez illetve milyen széles szalaghoz használhatóak. Amennyiben megoldható a vezetéket a kerítés külső felén helyezzük el, így jobban védjük a szigetelőket az állatok okozta fizikai hatásoktól. Törekedjünk a szigetelők elhelyezésekor, hogy azok merőlegesek legyenek vezetékre. A sarokszigetelőket állítsuk (45°-os) szögbe, hogy a vezeték oszlopoktól való távolságát minél biztosabban tudjuk tartani. A szigetelők becsavarásához ajánlott beszerezni egy behajtó adaptert, ezzel időt és energiát spórolhatunk.
Figyelem, az előfúrás mindenképp javasolt, keményebb anyagba történő behajtás során a szigetelő nagy eséllyel megsérül, eltörik.


A vezeték kihúzása:

A vezetékek toldásánál a csomózásos megoldások ugyan egyszerűnek és gyorsnak tűnnek, de rengeteg bosszúságot okoznak majd a későbbiekben. Ez esetekben a bizonytalan érintkezés miatt jelentős lesz a feszültségcsökkenés a vezetékben, továbbá a csomók nehezítik a vezeték megfeszítését is. A hatásfok növelésének érdekében 50 méterenként ajánlott összekötni a párhuzamos vezetékeket. Az összekötések csatlakozók alkalmazásával oldható meg.
A vezeték csomózása tilos!
Gondosan kerülni kell a növényzet és tereptárgyak érintkezését a vezetékkel. Az élő növényzet jól vezeti az áramot, ezért rövidzárlatot képez, így a kerítés hatásfoka jelentősen csökken. A karámot érintő növényzet ritkítását a telepítést követően is rendszeresen végezzük!


A kapuk összeszerelése:

A kapu két oldalán speciális, ún. kapuszigetelőket kell elhelyezni az oszlopokon. Ezek a szigetelők vastag szárral és horoggal vannak ellátva, amibe a vezeték, illetve a kapufogantyú akasztható. A kapufogó egy jól szigetelő markolat, amely biztosítja, hogy a kaput kezelő személyt nem éri áramütés. A kapufogantyú belsejében rugó található, amely a vezeték feszességét biztosítja.

A kapu nyitásakor a kerítésben megszakad az áram tovább haladása, ami rövid időre ugyan nem okoz gondot, viszont ha gyakoriak az átkelések, vagy huzamosabb ideig tartanak, a kerítés folyamatos feszültség alatt tartása fontossá válhat. A folytonosság megoldható egy speciális szigetelésű kábellel (földkábel) , amivel a talaj felszín alatt áthidalható a kapu, ezzel át tudjuk vezetni a magasfeszültséget anélkül, hogy az impulzusok veszítenének az erejükből.

Üzembe helyezés, tesztelés:
A kerítés vezetéke sehol sem érintkezhet a növényzettel, tereptárgyakkal, vagy tartóoszlopokkal. Ahhoz, hogy a kerítés jól működjön, 3000 V alatt nem lehet a feszültség a vezetékben a karám egy pontján sem, ezt voltmérő műszerrel mérhetjük meg.


Üzemeltetés:

A körültekintő telepítés ellenére sem szabad megfeledkezni arról, hogy napi rendszerességgel ellenőrizzük a karám helyes működését. Ebben segítséget nyújthat a karámon elhelyezett visszajelzőfény, ami messziről is jelzi a megfelelő működést, illetve a kézi voltmérők is segítik az ellenőrzést esetleg a hibakeresést. A villanypásztoros karám is igényel némi karbantartást! A hosszú távú és biztonságos üzemeltetés kulcsa az odafigyelés.